Jimin szemszög
Egész este csak a tegnap történt ment a fejembe. Aludni se nagyon tudtam.
Hogy lehettem ennyire hülye hogy megcsókoljam? Nem vagyok eszemnél. Egyáltalán hogy lehet az hogy egy-mondhatni-kislány vált ki belőlem ilyen érzéseket. NEM!! Nem vagyok magamnál komolyan.
Ha elmondja az igazgatónak az állásomnak annyi.
Ma beszélek vele. Ez csak egy félreértés volt.
Bár mondjuk szívesen látnám az ágyamba, fehérneműbe, vagy a nélkül.
A gondolatra érzem hogy férfiasságom megmozdul ezért gyorsan elvetem a gondolatot és inkább elmegyek gyorsan zuhanyozni.
Ahogy beállok a zuhany alá a leghidegebbre állítom azt. A hideg cseppek végigszelik testem és én érzem hogy egyre jobban hűlök le.
Mikor már úgy gondolom hogy elég volt kiszállok a zuhanyzóból,kicsit megtörülközök és a derekamra tekerem a törülközőm.
Visszamegyek szobámba és beállok a szekrényem elé.
Fogalmam sincs mit vegyek fel.
Álhatok ott kb 10 percig mikor hallom hogy valaki bejött. Nem lepődök meg hisz MiHi állandóan bejön csak úgy.
-Honnan tudtad hogy én vagyok?-áll meg mellettem.
-Te szoktál csak úgy bejönni.
-Héé ez nem is igaz.-nevet fel.
-De nagyon is igaz.-veszek ki a szekrényből pár ruhadarabot.
Kivettem egy fekete bokszert,valamilyen zoknit,egy fehér inget,fekete nadrágot és egy szintén fekete bőrkabátot.
Bemegyek a fürdőbe és gyorsan magamra kapom ezeket.
-Minek szégyenlősködsz?-hallom meg hangját mikor megyek vissza és meg is látom vigyorgó képét.
-Nem szégyenlősködök.
-Azért mentél be a fürdőbe mi?-vigyorog még mindig.-Mit rejtegetsz?
-Semmit csak nem akartam előtted öltözni, de akkor legközelebb előtted fogok csak ne hogy rám vesd magad.-kacsintok rá.
-Hááát nehéz lesz.-nevet fel.
-Azt elhiszem.-nevetek fel én is.
-Azért el ne bízd magad.
-Dehogy bízom.-kezdek pakolászni a táskámba.
-Meddig leszel ma?-ül le az ágyamra.
-11-ig.
-Utána nem megyünk el valahova?
-Nem. Edzeni akarok menni.
-Nem vagy így is elég izmos?
-Lehet hogy izmos vagyok de formába kell tartanom magam.-mosolygok rá.
-Hm...ez igaz. Lehet én is megyek majd. És hánykor mész a suliba?
-Nemsokára.-fejezem be a pakolást.
-Azon belül?
-10 perc.
-Hm...akkor én megyek. Majd találkozunk, legyen jó napod.-ölel meg.
-Neked is.-ölelem át én is.
-Nincs kedvem elengedni.-kuncog.
-De muszáj leszel.-mosolygok és arcon puszilom.
-Jójó.-enged el.-Na légy jó. Szia.-megy el egyedül hagyva engem.
-Te is!-kiáltok még utána.
Miután elmegy lemegyek csinálok gyorsba egy kávét amit megiszok és megyek is ki a kocsimhoz.Beülök és elindulok.
Kicsit messze lakok a sulitól így negyed órámba kerül mire odaérek.
Leparkolok és bemegyek az épületbe. Mint mindig most is hallom hogy a lányok elkezdenek suttogni mögöttem.
Nem zavar hisz már megszoktam. Néha még azt is hallottam hogy páran szívesen lennének az ágyamba.
Az ilyeneket sose értettem, ilyen korba még a tanulásra kéne gondolniuk nem arra hogy kivel feküdjenek le.
De azért még valamelyikük kiakad ha elhordják őt mindennek, na az ilyenek a nevetségesek.
Mindegy a mai fiatalok már csak ilyenek.
Beérek a tanáriba és a megszokott kis helyemre lepakolom a cuccom.
-Szia Jimin.-jön oda hozzám NamJoon
-Szia Nam.-mosolygok rá és leülünk egymás mellé.
-Na hogy ment tegnap?-kérdezi vigyorogva. Ő az egyetlen akinek elmondtam hogy kicsit jobban vonzódok Haneulhoz a kelleténél. Mikor elmondtam neki kicsit kiakadt de azt mondta megérti.
-Mi lenne? Hülye voltam.-nevetek fel kínomba.
-Mit csináltál már megint?
-Hát tudod...-kezdtem suttogni. Nem akarom hogy meghallják.-Ugye végeztünk és mikor ment volna el hát...megcsókoltam.
-Mindig is tudtam hogy hülye vagy de hogy ennyire.-sóhajt fel mire én lehajtom a fejem és a padlót kezdem el nézni.-Szerinted mennyire megijedhetett?
-Basszus az érzéseim vezéreltek jó?!?!?-emelem fel kicsit a hangom.
-Figyelj...-vesz egy mély levegőt.-Általános óta ismerlek de ilyennek még nem láttalak. Biztos hogy csak egyszer akarod megdönteni és annyi?-néz rám gyanakodva.
-Igen biztos.-mondom határozottan és felállok helyemről.
-Nem lehet az hogy mégis csak beleszerettél?-néz még mindig ugyan úgy. Komolyan felrúgom ha tovább folytatja.
-Nem, csak szexre kell. De ha most megbocsájtasz nekem órám van.-szedem össze a cuccaim és megyek ki.
Hogy juthat ilyen az eszébe?? Nem szeretek bele egy kislányba!! Vagy....Nem az nem lehet! Nem engedem meg magamnak.
Mire odaérek a teremhez be is csengetnek. A D-be van órám és szerencsére dolgozatot írnak így nem kell csinálnom semmi fárasztót.
Amint belépek a terembe mindenki elhallgat.
-Jó reggelt.-megyek oda a tanári asztalhoz.
-Jó reggelt.-mondják kórusba. Meghallgatom a jelentést és leülök helyemre. Gyorsan beírom a naplót és előveszem a dolgozatokat.
-Remélem mindenki készült. Mina ha megkérlek kiosztanád?-nyújtom a lány felé a papírtömeget.
-Persze.-áll fel és elveszi tőlem.
-Mindenki írja rá a nevét nem szeretném megint találgatni hogy melyik kié.-közlöm mire mindenki bólint.
Eltellik majdnem 20 perc mikor felnézek és tekintetemet végigvezetem az osztályon majd visszanézek telefonomra.
-Ricky igaz nem puskázol?-nézek rá mire ő ijedten kapja fel a fejét.
-Nem dehogy is.
-Akkor miért van nyitva a könyved a padba?-vonom fel szemöldököm.-Hozd ki kérlek.
Feláll és kisétál hozzám.
-Nem értem miért csinálod ezt mindig.-veszem el tőle.-Egyszer csak meg tanulod hogy ezzel nem mész sokra.-írom rá a dolgozatára az egyest.-Ülj vissza.-egy szót se szólva ül helyére.
Az óra további része nyugisan telt.
Kicsengetés után összeszedtem a többiek dolgozatát is, összepakolom a saját cuccaim és visszamegyek a tanáriba.
A következő órám az A osztályba van. Nekik film nézés lett beígérve. Mennyire örültek mikor megtudták hogy filmet néznek majd óran, akkor már kevésbé mikor azt tudták meg hogy miről fog szólni.
Nem értem mire számítottak mikor a szülésnél tartunk.
Meg ez az élet része.
Furcsa ma még nem láttam Haneult, pedig szünetekbe mindig kint van de most nem.
Lehet hogy nem jött? De miért? Csak nem...?
Minél hamarabb beszélnem kéne vele.
Csengetés utána fogom a laptopom és az irányt az A-sok termébe veszem.
-Sziasztok.-megyek be.
-Jó napot.-köszöntenek.
-Mint ígértem most filmet fogunk nézni.-kapcsolom be a gépet és keresem meg a videót.-Figyeljétek.-indítom el.
Egész óran csendbe voltak csak néha-néha hallottam egy-egy "fúj"-t vagy éppen kuncogást a fiúk részéről.
Az óra végén összepakoltam és már mentem is vissza. Leraktam a cuccom és mentem is a tornaterembe.
5 perces szünet után be is csengettek. Bejött a kedvenc osztályom, de Haneult nem láttam. Akkor tényleg nem jött. Nagyon remélem hogy nem az miatt.
Jelentés után ront be Kira félig felvett cipővel.
- Hát te? - nézek rá.
- Elnézést! Feltartottak. - igazítja cipőjét.
- És mégis ki?
- Mr. Wang tanár úr.
- És miért tartott fel?
- Matek versennyel kapcsolatban beszéltünk.
- Megkérdezhetem?
- Természetesen.
- Rendben akkor. - fordulok az osztály felé. - Megkérlek titeket, hogy vegyetek kosárlabdát.
Mindenki kiveszi a neki megfelelő labdát. Bevezetem őket a terembe, s leültetem őket a földre, míg én állok.
- El kell mondanom nektek, akár örültök neki akár nem, de... mostantól én leszek a tesi tanárotok. Az úszásban nem vagyok biztos, hogy átvehetem-e, de még meglátjuk.
- Tanár úr legyen az! - kiálltja be Kira.
- Így gondoljátok? - nézek körbe.
- IGEN! - kiáltják be egyszerre.
- Mi lesz ha nem engedik meg? - mosolygok.
- Harcoljon értünk - mondja ismét Kira
- Tudjátok mit? Csak a ti kedvetekért ráveszem az igazgatót, hogy taníthassak úszást is, de...
- IGEN!!!!!! - kiáltják egyszerre, szavamba vágva.
Elkezdjük az órát és én párokat osztok. Kirához SolJi-t akarom de Jungkook félrelöki a lányt amit inkább ráhagytam.
Az órán passzokat és kosárra dobásokat gyakoroltattam velük. Az egész óra jó hangulatba telt és kellően lefáradtak.
Mikor ennek az órának is vége örömmel vettem tudomásul hogy mehetek haza.
A tanáriból kihoztam a cuccom, elmentem a kocsimhoz és száguldottam is haza.
Végig Haneulo-on gondolkodtam. Mostanában egyre többet gondolok rá. Lehet hogy mégis beleszerettem?
Nem figyelve az idő múlására értem haza.
Bementem a cuccomat ledobtam a nappaliba elhelyezett kanapéra és mentem is zuhanyozni.
Ahogy a vízcseppek bőrömet érték úgy éreztem hogy minden gondom elszáll és kiürítem a fejemet.
Gyorsan megfürdök és magamra kapok egy bokszert és egy atlétát. A törülközőt a nyakamra rakom és betrappolok szobámba.
Egy sporttáskába összedobok pár ruhát ami majd az edzéshez szükséges lesz és én is átöltözök,hajamat megcsinálom úgy hogy normálisan álljon és készen is vagyok.
Kimegyek a kocsimhoz és beülök. Szépen lassan elindulok. Kíváncsi vagyok MiHi jön e. Bár ahogy ismerem nem fog jönni, lusta ő ahhoz. Vagy ki tudja.
Igaz mióta a Nam-al szakítottak megjött az eszem.(Fogjuk rá.) Sajnálom hogy vége köztük, aranyosak voltak együtt, de ha nem működött nincs mit tenni.
Ahogy elkapok egy piros lámpát meglátom a járdán az emlegetett szamárt. Sport táska is van nála, akkor csak jön ő is. Gondolok egyet és kidudálok neki. Kicsit megijed de mikor kiintek odajön hozzám és beül a kocsimba.
-Szia.-mosolygok rá.
-Szia.-mosolyog ő is.
-Azt hittem nem fogsz jönni.-indulok el mikor látom hogy átváltott zöldre.
-Pedig mondtam hogy megyek én is.
-Múlt héten is ezt mondtad.-nevetem el magam.
-Jó akkor nem volt kedvem menni.
-Ahha vagy úgy, és mit csináltál eddig?
-Találkoztam valakivel.-jelenti ki egyszerűen.
-Kivel?
-Hei-el.-mondja alig hallhatóan de azért meghallom és egyből lefékezek. Egyrészt mert megjöttünk, másrészt meg mert meglepődök. Jól hallottam volna???
-Hogy kivel?!?!-nézek rá kitágult szemekkel. Nem lehet hogy itt legyen...Én..nem akarom.
Hei a régi szerelmem de csak ki akart használni és az érzéseimmel játszott csak.
-Jimin...-néz rám kicsit ijedten.-Kérlek ne akadj ki...-kérlel.
-Itt van a városba?-hangom halk és lehajtom a fejem.
-Igen.-kezét vállamra helyezi ezzel eléri hogy a szemébe nézzek.-Miattad jött vissza.
-Még is miért?-kérdésemre felsóhajt és elenged.
-Azt mondta beszélni akar veled.
-Még is miről?
-Azt én nem tudom.-szemébe látni a kétségbeesést.
-Értem.-sóhajtok fel.-Menjünk.-szállok ki kocsimból. Kiveszem a két táskát és bemegyek az edzőterembe.
Bejelentkezünk majd mind a ketten elmegyünk öltözni.
Mikor kész vagyok kimegyek és elindulok a gépek felé. Ismerem már MiHi-t és tudom hogy egy óráig fog még készülődni szóval nem várom meg.
Egyszer hátranézek mert lépéseket hallok a hátam mögött és azt hittem hogy ő az de nem.
Haneul néz velem szembe mire én megtorpanok.
-NEM!-kiabál rám mire én meglepetten nézek rá.
-Mi nem?-kérdezem meg.Ő csak megrázza a fejét és elszalad. Mi volt ez??
-Minden rendben?-jön oda hozzám MiHi.
-Öhm...igen..asszem.
-Ki volt az a lány?
-Csak egy diákom.-megyek tovább.
-Értem.-jön utánam
Míg az edzőterembe voltam folyamatosan azon gondolkodtam hogy Hani miért mondta, sőt kiabálta azt nekem hogy nem.
2 óra múlva végeztem az edzéssel és gondoltam mielőtt elmegyek visszaöltözni megnézem a facebook-om. Volt nem is egy üzenetem és értesítésem, de az egyiken megakadt a szemem. Haneul jelölt ismerősnek. Fura, azt hittem már ismerősök vagyunk de hát akkor nem.
Gyorsan visszajelölöm és megyek öltözni.
Mikor kész vagyok az öltözéssel összepakolom a cuccom és megyek ki a kocsimhoz. MiHi azt mondta ne várjam mert ő még elintéz valamit szóval nélküle megyek.
Hazaérve ledobom a cuccom és ismét elmegyek fürödni. (Ma már harmadjára lol.)
De most kész vagyok 10 perc alatt.
Magamra kapok egy fekete atlétát és egy alsót majd elfekszem az ágyamon.
Felmegyek facebookra és mikor észreveszem hogy Haneul fent van gondolok egyet és felhívom videóchat-en. Nem is kell sokat várnom felveszi.
-Szia.-mosolyodok el.
-Ohm...jó estét.-fordul teljesen felém. De aranyos ilyen álmos arccal.
-Mondtam hogy nyugodtan tegezz.-mosolygok még mindig rá.
-Tudom de olyan fura.-nevet fel egy kicsit.
-Majd hozzá szoksz.
-Eh? Olyan sokszor kell majd letegeznem?
-Hm...talán. Jut eszembe...-gondolkodok el.-Miért kiabáltál rám ma?
-Öhm...Hát csak eszembe jutott valami.
-És mégis mi?
-Az nem lényeg.
-Úgy is kihúzom majd belőled szóval mindegy.-nevetek halkan.-És miért nem jött ma a kisasszony?
-Elaludtam utána meg már nem volt kedvem bemenni.-vonja meg a vállát.
-Áh szóval így megy.-nevetek.
-Hát még szép.-mosolyog.
-Nem vagy te kicsit szemtelen?-vigyorgok rá.
-Nem hiszem. Van szemem méghozzá kettő is.
-És milyen szépek.-mosolygok és látom hogy elpirul. De aranyos.
-Eh? Nem is.-mosolyodik el kicsit szerényen.
Komolyan ha ezt folytatja megeszem olyan édes.
-Ne akarj velem vitatkozni úgy se nyernél.
-Pedig lenne esélyem, de mindegy is én megyek aludni szia, jó éjt.-integet és megszakítja a kapcsolatot. Kár pedig még beszéltem volna vele.
Elrakom a laptopom és visszadőlök az ágyamba.
Remélem holnap már jön. Valahogy úgy érzem hogy ha nem látom akkor hiányzik valami az életemből.
Lehet hogy...beleszerettem?






Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése